Kicsi Ember

Kicsi-Ember most földre szálltál, csillagporral a fényben.

Körbe nézel nagy szemekkel sok szép-újra vársz.

Kicsi-Ember a lelked mélyén most már lassan érzed,

Nem jó lesz itt lenn a Földön a zsibongó magány.

Miért van, hogy annyira idegen lettél?

Miért van, hogy mindig a küszöbön állsz?

Miért van, hogy álmokért harcolni kezdtél?

Miért van, hogy senkire nem találsz?

Kicsi-Ember én nem tudom, hogy még mit tehetnék érted?

Büszke várad romjai közt megváltásra vársz.