Felejts el Lyrics

2-0-0-9, kitárult az ajtó

Még mindig emlékszem, milyen hideg volt a padló

Nem ismertem senkit, így érthető, hogy féltem

Bár azóta nincsen semmilyen érzésem

Vagy 20 emberrel ismerkedtem aznap

A szülők szerint hasznos, de mégis mi a fasznak

A fele majd eltűnik, nem is emlékszem rájuk

Akkor még ezt hittem, de hát ennél távol-

Abb nem is lehetne ettől az igazság

Mert 90% csak kibaszott iga zsák

De ekkor még azt hittem, hogy barátok, érted?

Aki még mindig ezt hiszi, azt csak arra kérem:

Most felejts el! Mintha soha nem léteztem

Mintha veled egy asztalnál, sohasem étkeztem

Felejts el! Mintha sohasem láttál

Mintha nem lettem volna, aki mindig várt rád

Kérlek felejts el! Felejts el örökre

Ne emlékezz a volt baráti körökre!

Baszd meg felejts el! Én erre, te meg arra

Ne mondd, hogy örökké, mert az első kanyar balra.

2013 1a 29

Sokat még nem ismertem, de a legtöbbet már igen

Benne voltam mindenben, meglátszott is tudom

És most nem arra a sok sebre gondolok

Tele volt az ellenőrző, ofői áradat

De ez a sok szar, nem törte le a szárnyamat.

Már akkor minden mondatot bazdmeggel’ fejeztem.

És az összes baromságot másokkal feleztem.

Az első négy év jól telt, with kisebb-nagyobb gondok

Teljesen megértem, hogy anyám mér’ nem volt boldog

De aztán jött a váltás, én jobbra te meg balra

Az elmúlt években, hányszor kenődtél a falra?

De most zárásképpen őszintén remélem

Hogy erre az egészre te már nem emlékszel

(Ha mégis, akkor:)

Felejts el! Mintha soha nem léteztem

Mintha veled egy asztalnál, sohasem étkeztem

Felejts el! Mintha sohasem láttál

Mintha nem lettem volna, aki mindig várt rád

Kérlek felejts el! Felejts el örökre

Ne emlékezz a volt baráti körökre!

Baszd meg felejts el! Én erre, te meg arra

Ne mondd, hogy örökké, mert az első kanyar balra.

2018: hatodikas vagyok

Ekkor már megnőttek az egekig a bajok

Elteltek az évek, elteltek a napok

Nem érdekelt senki, mindenkit itt hagyok!

Ez volt a terv ‘16 óta, de most volt csak rá esély

És nem azért mert kellene lelki segély

Jól vagyok, köszi! Jól esik, nem kérdezted.

Ezt is tudom + süllyedek, de integetek a jéghegynek.

Januárban már a felvételi székben

Utánna reménykedtem, hogy megnő a gépem

Vártam folyamatosan, érkezzen már a levél

Ami leírja, hogy: GG', a szarból kikerülél’

2019 augusztus vége.

Egy faszom táborba rohadok, na végre

Most azt kéne hazudjam: legjobb emberek

De ugyanolyan arányban itt is faszfejek

(Szóval)

Felejts el! Mintha soha nem léteztem

Mintha veled egy asztalnál, sohasem étkeztem

Felejts el! Mintha sohasem láttál

Mintha nem lettem volna, aki mindig várt rád

Kérlek felejts el! Felejts el örökre

Ne emlékezz a volt baráti körökre!

Baszd meg felejts el! Én erre, te meg arra

Ne mondd, hogy örökké, mert az első kanyar balra.

Látom azt, hogy másokat a hedonizmus éltet

Várom azt, hogy háromra feloszlanak a kétek’

Nem hiszem, hogy nem tudom, hogy mi a fasz a lényeg

Nem akarom hogy összevonjanak: “tudod, azok a lények”

Valakivel soha se nem tudsz összejönni.

Ezek között vannak kik elkezdték a szíved össze törni.

Ha nincsen az a legnagyobb örömöd lehet

Ha a kincsen rohadsz annak rossz vége kell hogy legyen

Ez az elmélet, de ez sajnos nem az mint az igaz

Aki vagyok azt nem ismered, így kérdéses, hogy: “ki az?”

Sokak álma az, hogy emlékezzenek rájuk

Én nem kérek ilyet, mert tudom, hogy megbánom. (Csak azt akarom, hogy)

Felejts el! Mintha soha nem léteztem

Mintha veled egy asztalnál, sohasem étkeztem

Felejts el! Mintha sohasem láttál

Mintha nem lettem volna, aki mindig várt rád

Kérlek felejts el! Felejts el örökre

Ne emlékezz a volt baráti körökre!

Baszd meg felejts el! Én erre, te meg arra

Ne mondd, hogy örökké, mert az első kanyar balra.

Van az a három ember, akikről már sokat mondtam.

Többet tán mint magamról, ezt lehet, hogy elkúrtam

Engem nem ismer senki, ők is csak úgy talán

Így nem maradhat más, mint a kibaszott magány.

Nem, nem fáj, nem érzek már semmit

Nem, nem kár, nem is akarok más lenni

Mindig úgy gondoljuk, hogy “de jó ez, örökké”

Ez tesz minket ilyen, kurva nagy ökrökké.

2026 június idusán

Eltűnünk egymástól, nem is emlékszünk már

Már azt elfelejtettem, hogy mi volt a startnál

Ki volt aki jóarc, és ki az aki patkány

Nem is emlékszem rád, pedig barátként kezellek

Ja már csak néhány szó: ez a végére kell, nem?

Ne felejts el! Mintha soha nem léteztem

Mintha veled egy asztalnál, sohasem étkeztem

Ne felejts el! Mintha sohasem láttál

Mintha nem lettem volna, aki mindig várt rád

Kérlek ne felejts el! Emlékezz örökre

Emlékezz majd a volt baráti körökre!

Baszd meg ne felejts el! Én erre, te meg arra

Ez az élet rendje, de változtassunk rajta!