Fintor Lyrics

A sors fintorát látod, mikor egymásra néztek

Nem tetted még túl magad, újra ugyanazt érzed

Nem gyógyulnak a sebek, a gödör egyre mélyebb

Két út, mint két folyó, egy nap újra összeérnek

A sors fintorát látod, mikor egymásra néztek

Nem tetted még túl magad, újra ugyanazt érzed

Nem gyógyulnak a sebek, a gödör egyre mélyebb

Két út, mint két folyó, egy nap újra összeérnek

Belém ültették a kételyt, nem arany, ami fénylik

A szülők lányuk féltik, őt apróért kefélik

A szebb napot remélik, az erkölcsöt herélik

A csillogást az értékkel összecserélik

Az intézetis mentál nem mentát szív, csak herbált

A kilépős pénzéből narkót vett, nem verdát

Kiüresedett szempár az éjj sötétjén eljár

Mert azt ígérte a szíve, hogyha bebukik megvár

Az öregek is bíztatták, hogy csinálja, de itt hagyták

Megoldatlan rejtély, nincs bizonyíték, x akták

Írod saját balladád, a rendszerbe beballagás

Nehéz, húzós érzés, de még hátra a vallatás

A vádlott együttérzést, a sértett meg altatást

Kér az ügyészségtől, a spanjaid hallgatást

A kódex vaskos írás, csak tömbök közt tanítják

A gyengét elhajítják és a hátát meghajlítják

A sors fintorát látod, mikor egymásra néztek

Nem tetted még túl magad, újra ugyanazt érzed

Nem gyógyulnak a sebek, a gödör egyre mélyebb

Két út, mint két folyó, egy nap újra összeérnek

A sors fintorát látod, mikor egymásra néztek

Nem tetted még túl magad, újra ugyanazt érzed

Nem gyógyulnak a sebek, a gödör egyre mélyebb

Két út, mint két folyó, egy nap újra összeérnek

Nem alszik a tettvágy, két végén a gyertyát

A nincstelennek kenyér, gyorsan telik az eltáv

Meghurcolt a lélek, a kék ruhás vegzál

Hustler mentalitás, amit kíván szem-száj

Megfontoltság a kulcs és törhetetlen fókusz

Elbukni mindened, majd kinőni, mint a lótusz

A fájdalmakkal bódulsz, pupilla tág, mint pólus

Hideg vérrel lépni, maskara, hókusz-pókusz

Bedőltél a trükknek, te még beszélsz, ők ütnek

A bosszú édes íze plusz spanok, akik ültek

Fény csillan a vason, ahogy élünk, úgy halunk

De nagyra nőne a gaz, ha érvényesülni hagyunk

Lépjél le az útról, még nincs késő, van vissza

Nem éri meg a szabadságod az elnagyolt kis szar

De egy nap még számolunk, remélem ez tiszta

A bosszúvágy bennem, mint egy lappangó ciszta

A sors fintorát látod, mikor egymásra néztek

Nem tetted még túl magad, újra ugyanazt érzed

Nem gyógyulnak a sebek, a gödör egyre mélyebb

Két út, mint két folyó, egy nap újra összeérnek

A sors fintorát látod, mikor egymásra néztek

Nem tetted még túl magad, újra ugyanazt érzed

Nem gyógyulnak a sebek, a gödör egyre mélyebb

Két út, mint két folyó, egy nap újra összeérnek